Van Isten!
ÉRVEK ISTEN LÉTEZÉSE mellett
_______
Elvonatkoztatva a vallásoktól:
Elfogadható tudományos-filozófiai szempontból egy istenség létezése?
A dominó-elv
A világ mozgásban van.
Miért?
Az élet titka
Honnan ered?
Ember is képes erre?
A lelkiismeret
Mit mond róla a tudomány és az Egyház?
A belső vágy
Vágyakozhatunk arra,
ami nem létezik?
1. A dominó-elv
A világ mozgásban van. Miért?
Newton I. törvénye kimondja:
„Minden test megtartja nyugalmi helyzetét, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, míg egy másik test, vagy mező annak megváltoztatására nem kényszeríti.”
Ez a törvény máig a fizika egyik alaptétele, de már a görög Arisztotelész is eltűnődött ezen a Kr. e. 4. században: ő próton kinun-nak, azaz „mozdulatlan mozgatónak” nevezte azt a valamit – vagy valakit -, amely változástól mentes, aki mindennek az ős oka, rá vezethető le minden mozgás.
Arisztotelész szavait a modern csillagászat ősrobbanás-elmélete is alátámasztja: a „nagy bummra” a világegyetem folyamatos tágulásából következtetnek a csillagászok, ezzel elismerik, hogy a világegyetem nem örök, hanem szükségszerűen van kezdete. A megfigyelések szerint mintegy 14 milliárd évvel ezelőtt a világegyetem egy végtelen hőmérsékletű és nyomású állapotból robbant szét, amiben a térnek és az időnek értelmezhetetlen fogalmaknak kellett lenniük. Konyhanyelven azt is mondhatjuk, hogy a semmiből jött létre.
A kérdés az, mi, vagy ki a világegyetem nagy mozgatója. Hiszen Newton első törvénye, Arisztotelész elmélete és még sok egyéb gondolkodó szerint is kell lennie egy értelmes Teremtőnek, aki létrehozta és folyamatosan fenntartja a világegyetemet a maga komplexitásában.
A Szentírás is elismeri: „Ami ugyanis megtudható az Istenről, az világos előttük, maga Isten tette számukra nyilvánvalóvá. Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk. Nincs hát mentségük…” (Róm 1,19-20)
A tudósok egy részét a fenti, és más hasonló tények meggyőzik arról, hogy Isten létezik. Más tudósok azt vetik ellenvetésül, hogy tudományos eszközökkel Isten nem mutatható ki, nem mérhető. Ez azonban inkább csak kifogás lehet, hiszen ha Isten nem része annak, amit Ő teremtett – mint a teremtésen kívülálló létező -, akkor a teremtés eszközei nem alkalmasak arra, hogy kimutassák a létezését.
Arthur Eddington csillagász erre a következő példával világít rá:
Egy férfi a mélytengeri élővilágot szerette volna kutatni. Ehhez olyan hálót használt, melynek szemmérete három hüvelyk volt. Miután számos különleges és csodálatos teremtményt kifogott a tenger mélyéről, a férfi arra a következtetésre jutott, hogy a mély tengerekben nem él három hüvelyknél kisebb hal.
Következtetés: ha olyan tudományos hálót használunk, amely csak a saját szemléletünk szerinti igazság kifogására alkalmas, ne lepődjünk meg, ha nem tudjuk kifogni a szellem bizonyítékát. (forrás: Francis S. Collins: Isten ábécéje 248.)
2. Az élet titka
Honnan ered? Ember is képes erre?
Észrevetted már, hogy bármit is hoz létre az ember, az soha nem tökéletesedik magától, hanem azonnal elkezd tönkremenni? Egy új autó, ha kigurul a szalonból, máris veszít az értékéből. Nem így az élőlények: a facsemete általában olcsóbb, de a kivágásra kész nagytestvérének már borsos ára van. Vagy a kismalac is olcsóbb, mint a levágásra, eladásra kész felnőtt egyed.
Az ember jelen tudásunk szerint nem képes arra, hogy életet hozzon létre, bár folynak kísérletek, ide sorolható a mesterséges intelligencia, vagy az őssejt kísérletek. Mégsem tudjuk, hogy valaha is eléri-e az emberiség, hogy élettelenből valódi élőlényt hozzon létre. Ha létre is hozná, akkor sem dőlne meg az az állítás, miszerint élőt úgy tűnik, csak élő szervezet képes létrehozni, hiszen az ember maga is élőlény. Az élet spontán nem jön létre, a természetben legalább is jelen tudásunk szerint nem figyelhető meg ez a folyamat.
Mégis ki hozta létre az életet a földön? Egyesek szerint UFO-k, akik szintén élőlények, ezért ez sem válaszolja meg, hogy az élet végső soron honnan származik. Önmagától képes volt kifejlődni? Jelenlegi ismereteink alapján az élő és élettelen létezők között hatalmas határ tátong:
- Egyrészt míg az élettelen dolgok folyamatosan engednek az entrópia törvényének (azaz korrodálódnak, tönkremennek, pusztulnak), addig az élőkre épp az ellenkezője igaz (öngyógyulás, növekedés, szaporodás).
- Másrészt túl sok dolog együttállására volt szükség ahhoz, hogy az élet létrejöjjön, aminek a valószínűsége - ha belevesszük a szén, a megfelelő hőmérséklet, fény, stb. feltételeit - közel nulla. Nem beszélve arról, hogy annak is kicsi volt a valószínűsége, hogy az ősrobbanás után egyáltalán az élettelen anyagok megmaradjanak. Stephen Hawking erről így ír: „Ha a tágulás sebessége egy másodperccel az ősrobbanás után csak 100 kvadrilliónyi résszel kisebb lett volna, az univerzum még az előtt magába roskad, hogy elérte volna jelenlegi kiterjedését." (Hawking: Brief History, 138. fordítás: Francis S. Collins: Isten ábécéje, 92.)
„Ha valaki azt állítja, hogy az élet és az ember a puszta véletlen műve, nincs oka, nincs célja, az evolúció tévedése, akkor tulajdonképpen azt állítja, hogy a világban magában nincs értelem. A világnak és a benne folyó eseményeknek nincs oka és célja. Az ember az értelmetlenség tengerén evez az értelem csónakjában. Vagyis próbál megérteni valamit, aminek végső soron nincs értelme és célja."
(forrás: Joseph Ratzinger, későbbi XVI. Benedek pápára hivatkozva Székely János: A hit kapuja 34.)
3. A lelkiismeret
Mit mond róla a tudomány és az Egyház?
Érezted már magad úgy, hogy szinte szárnyalsz örömödben? Mikor valami jót cselekedtél valakivel, amikor önzetlen voltál, vagy amikor győztél az indulataid, ösztöneid felett? És érezted-e már magadat pocsékul, amikor hibát követtél el? Esetleg előre megérezted, hogy valamit nem lenne helyes megtenni? Mi ez az érzés, és érdemes-e rá hallgatni?
Immanuel Kant híres német filozófus mondta: „Két dolog van, ami ámulatba ejt, a csillagos ég fölöttem, és az erkölcsi törvény bennem."
(A gyakorlati ész kritikája BP 2004 193.) De honnan van bennünk ez a törvény?
Freud szerint a lelkiismeret a szüleinktől tanult örökség, ami belénk égett és egy életen át hordozzuk. Más gondolkodók szerint az evolúció hozadéka: a kölcsönös együttélés, illetve a túlélés feltételei vannak így belénk oltva. Hegel és Marx szerint pedig az uralkodó osztály érdekeinek megfelelő szabályok elfogadását jelenti. Kant már sokkal szebben fogalmaz: belső ítélőszéknek tekinti, ami megítéli, mi jó és mi rossz. Nietzsche szerint a lelkiismeret azért van, hogy elkerüljük mások és önmagunk megcsalását, és a látszat mögé nézzünk. Heidegger szerint pedig egy olyan iránytű, ami abban segít, hogy ne engedjünk a sodrásnak és a tobzódásnak, hanem a saját életutunkat járjuk. (Forrás: https://mipszi.hu/cikk/160912-lelkiismeret)
Ezek az elméletek talán megfogalmaznak részigazságokat, de akár cáfolhatók is. Viszont nem érvek a lelkiismeret isteni eredete ellen.
Az Egyház régről úgy tartja, hogy a lelkiismeret „Isten hangja a lélekben". (Magyar Katolikus Lexikon - Lelkiismeret - III.).
A II. Vatikáni Zsinat pedig azt tanítja, hogy követnünk kell a lelkiismeretünket, mert azt Isten írta az ember szívébe. Emellett azt is vallja, hogy a lelkiismeret nem tévedhetetlen és utal rá, hogy azt formálnunk is kell a megismert igazság szerint. (vö. GS 16)
A fentiek fényében kiemelten fontos, hogy ha boldog, szabad, Istennek tetsző életet akarunk élni, akkor figyeljünk a lelkiismeretünk hangjára.
4. A belső vágy
Vágyakozhatunk arra, ami nem létezik?
Te mit tartasz szépnek? És mi az, amire azt mondod, hogy igaz, vagy hogy jó? Mindnyájan tudjuk, hogy a világban nincs semmi, ami tökéletesen szép, igaz, vagy jó volna. Ezek csak ábrándok.
Platón ideának nevezi őket. Ide sorolja pl. a nyílegyenes vonalat, a számokat, a mértani alakzatokat, amik a valóságban nem léteznek. Valójából ilyen ideákból dolgoznak a művészek is: a látott, megismert alakzatokat, színeket formálják, kombinálják úgy, hogy abból valami új születik. A különbség az, hogy a művészek az ihletet a látott, megismert környezetből veszik, és azzal dolgoznak.
Vajon a tökéletesség is egy olyan idea, ami valahol létezik? Hiszen miért vannak bennünk ezek a fogalmak, ha a valóságban nem léteznek? Talán mégis léteznek, és van róluk fogalmunk?
C. S. Lewis ezt a következőképpen fogalmazza meg:
„Nem születhetnek teremtmények vágyakkal, ha lehetetlen, hogy azok kielégüljenek. A kisgyerek éhséget érez: van étel. A kiskacsa úszni akar: van víz. Az emberek szexuális vágyat éreznek: nos, van szex. Ha olyan vágyat találok magamban, amelyet semmilyen e világi tapasztalat nem tud kielégíteni, akkor az a legvalószínűbb magyarázat, hogy egy másik világ számára vagyok teremtve." (Mere Christianity - Westwood, Barbour and Company, 1952, 115.)
Nem lehet véletlen, hogy vágyunk a békére, az elfogadásra, a feltétel nélküli szeretetre, az örök boldogságra. Ezek a vágyak itt a jelenlegi földi életünk során sosem fognak maradéktalanul beteljesedni. A mennyországban viszont igen.
EZ IS ÉRDEKEL?
_______
Nézz körül további tartalmaink között is!
Eredetünk
Teremtés vagy
evolúció?
Tiltja Isten a szexet?
Miért mondják, hogy bűnben fogantunk?
A helyes döntés
Hogyan hozhatok mindig jó döntéseket?
