Van Isten!
Biblia és tudomány
_______
A Szentírás csupán kitalált történetek halmaza - mint egy mesekönyv -, ezért nem lehet hitelesnek elfogadni?
Egy okos ember meséket nem fogadhat el igazként.
Eredetünk
Teremtés vagy
evolúció?
Ellentmondások
Hiteltelenné teszik
a Biblia tanítását?
Meghökkentő
A tények mégis
igazolják a Bibliát?
Létezett Jézus?
Az volt,
akinek vallják őt?
1. Eredetünk
Teremtés vagy evolúció?
Egyes képzett személyek azzal érvelnek, hogy a Bibliában leírt teremtéstörténet nem illeszkedik a Föld keletkezéséről és az evolúcióról tanult tudományos ismereteinkhez, ezért aki hisz a Bibliának, az elmaradott, tudománytalan nézeteket vall.
A Biblia szavait viszont nem ilyen egyszerű értelmezni. Igaz, hogy máig sokan veszik szó szerint a Szentírás minden szavát, az Egyház azonban hivatalosan sosem hirdette, hogy a Bibliát tudományos tények kapcsán szó szerint kellene vennünk, még ha egy-egy történelmi korban és helyszínen voltak is ezzel kapcsolatos súlyos félremagyarázások, nem vált hivatalossá (nem hirdettek ki róla dogmát.)
Ugyanakkor a Szentírás értelmezéséről a II. Vatikáni Zsinat Dei Verbum c. dogmatikus konstitúciója így ír: „Az igazság ugyanis nem egyformán jelenik meg és fejeződik ki a többféle módon történeti, a prófétai, a költői vagy más műfajú szövegekben. A magyarázónak tehát azt az értelmet kell keresnie, melyet a szent szerző az adott körülmények között a maga korának és kultúrájának megfelelően, az akkori irodalmi műfajok segítségével akart kifejezni és fejezett ki." (DV 12) Katolikus hittan órán gyakran úgy tanítják ezt, hogy a Szentírásnak nem kell minden szavát szó szerint venni, hanem csak azt, amit hit és erkölcs szempontjából tanít, tehát a tanulságot.
De hogy is szól a Biblia teremtéstörténete (Ter 1,1-31)? Röviden összefoglalom:
1. nap: Isten a világosságot teremtette meg, és elválasztotta a sötétségtől. (Mintha az ősrobbanásról írna.)
2. nap: Az eget teremtette, szétválasztva vele a földi és égi vizeket. (A föld élhetővé válik: cseppfolyós víz és légkör.)
3. nap: Az ég alatti vizekből kiemelte a szárazföldet, majd a növényeket teremtette meg. (Az első élő szervezetek megjelenése.)
4. nap: A Nap, a Hold és a csillagok készültek el. (Az égitestek is beállnak a ma ismert helyzetükbe.)
5. nap: A vízi élőlényeket és a madarakat teremtette meg. (Először a vízi élővilág alakult ki, azt követte az egyszerű földi.)
6. nap: A szárazföldi állatok, majd az ember került megteremtésre. (Az evolúció a ma ismert állapotára fejlődött.)
Valóban naivnak, ősinek és tudománytalannak tűnnek e sorok, azonban fontoljuk meg, milyen világkép volt jellemző több száz évvel Jézus születése előtt! Mégis, ha összehasonlítjuk a mai tudományos ismereteinkkel, a bibliai teremtéstörténet nem is áll olyan távol a valóságtól (végigvezet az ősrobbanástól az evolúción át az emberig), szemben más népek eredetmondáival, ahol sokszor állatok, szörnyek, istenek harcolnak egymással. A napokon sem kell fennakadnunk: máshol a Biblia azt írja, hogy „egy nap az Úr előtt annyi, mint ezer év" (2Pt 3,8).
S bár a Szentírás nem földrajz-, fizika-, vagy biológiakönyv, a fentieket megértve akár el is fogadhatnánk a Biblia tudományos hitelességét, a szöveg valódi tanulsága mégsem ez.
Sokkal inkább az, hogy egy Isten van (nem több), aki a világmindenségen kívül áll, Ő hozta azt létre, saját akaratából, tudatosan, köztük az embert, hogy uralkodjon a világon és őrizze azt. Hasonlóan fejthető meg az igazság Ádám és Éva történetében is, amivel a Biblia a teremtés után folytatja sorait. Nem akadhatunk fenn azon, hogy tényleg csak ketten voltak-e, alma volt-e a gyümölcs, és hogy mennyi realitása van egy beszélő kígyónak. A Szentírás e sorainak valódi tanítása sokkal mélyebb értelmezésben érthető meg.
2. Ellentmondások
Hiteltelenné teszik a Biblia tanítását?
Érvelhetünk a Biblia hitelességével szemben úgy is, hogy az abban feltárható ellentmondásokra hivatkozunk. Ízelítőnek leírok néhányat:
Bizonytalan nemzetségtáblák:
A Királyok és Krónikák könyveiben található nemzetségtáblák ugyanazokról a személyekről szólnak, mégsem egyeznek meg.
Elcsúszások Jézus életében:
Négy evangéliumban írták le Jézus életét, de több esetben is időbeli elcsúszások mutatkoznak abban, hogy honnan, hová és mikor ment. Pl. abban sem egyeznek meg az írók, hogy hány órakor halt meg (Mk 15,25 vs. Jn 19,14). Ráadásul Dávid fiának hívták, pedig a Dávid házából való József nem volt vér szerinti apja, Mária nemzetségéről pedig nem tudunk, így nem igazolt Jézusban a dávidi génállomány.
Isteni tiltások, amiket maga Isten old fel:
„Ne csinálj magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent a földön..." (Kiv 20,4)
Majd öt fejezettel később ezt kéri Isten: „Készíts vert aranyból két kerubot az engesztelés táblájának két végére." (Kiv 25,18), utána szintén hasonlót kér (Kiv 26,1 és 31). A kerub angyalt jelent, tehát valódi hasonmás arról, ami fent van az égben.
Később egy rézkígyó készítését kéri Isten (Szám 21,8-9). Ez pedig egy földi hasonmás, a történet ráadásul a bálványimádásra emlékeztet.
Sőt, máshol Isten maga kéri a népet, hogy gyilkoljanak, a Tízparancsolat ellenére: Kiv 32,27 vagy Szám 31,2. Hogy kérhet ilyet Isten?
Hitből, kegyelemből, vagy cselekedetek által juthatunk a mennybe?
„Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék." (Ef 2,8-9) Továbbá: „az embert nem a törvény szerinti tettek teszik igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit." (Gal 2,16)
Ellenben Jézus a gazdag ifjútól - mikor az megkérdezi, mit kell tennie, hogy elnyerje az örök életet - nem a hitet kéri, hanem cselekedeteket (Mt 19,16-21), majd a Jak 2,24 is ezt írja: „Látjátok tehát, hogy az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában."
Ha viszont megfordítjuk a kérdést: a tudományban miért van annyi „ellentmondás"? Az idő előrehaladtával, a tudomány fejlődésével, vagy területi különbségekkel tudós és tudós között is más a vélekedés. Ha egy beteg elmegy az orvoshoz, az egyik hajlamosabb rögtön antibiotikumot felírni, a másik vár vele. Változik, fejlődik a pszichológia és az összes tudományág, és amit tegnap fennhangon hirdettek, holnap már elavult nézetnek tartanak. Nem beszélve arról, hogy ország és ország ugyanarról a történelmi eseményről is egész mást tanít történelem órán. Akkor a tudomány is teljességgel hiteltelen?
A Szentírásban lévő ellentmondások nem mind ilyen jellegűek, bár ott is kimutatható a fejlődés. Meg kell azonban tanulnunk értelmezni ezeket a szövegeket ahhoz, hogy valóban döntést tudjunk hozni arról, hogy csakugyan balgaság-e hinni bennük.
3. Meghökkentő
A tények mégis igazolják a Bibliát?
Nem egyszer vezetett a Szentírás tudományos sikerekre, vagy igazolódott be, hogy annak hit szempontjából mellékes állításai igazak. A Bibliát az Egyház sem mindenhol értelmezi szó szerint, mégis okoz tudományos meglepetéseket:
1. A teremtéstörténet: Tulajdonképpen kronológiailag kiolvasható belőle az ősrobbanás és az evolúció folyamata.
2. Noé Bárkája: Tudósok a törökországi Ararát hegy tetején olyan kőzet- és talajmintákat emlegetnek egy bárka alakú domb alatt, ami agyagos, tengeri üledékre utal, emberi élet nyomaival, mindezt 5000 évvel ezelőttre datálva. Vajon igaz? Keress rá!
3. Bibliai városok léte:
A) Ninivét a Biblia több helyen említi - pl. Jónás könyvében -, a tudósok mégis szkeptikusak voltak. Végül azonosították a területet, sőt, Jónás dombját is megtalálták. A város kerülete valóban 3 napi járóföld lehetett, ahogy a Biblia írja (forrás: gotquestions.org).
B) Szodoma és Gomorra tűzesővel büntetett városát sem találták sokáig. Végül a Holt-tengernél találtak két olyan várost, amit pusztító hőhatás ért (mint egy atombomba), másfél méteres elszenesedett réteggel. Meteoritbecsapódások válthatták ki a jelenséget.
A történet szerint Lót felesége menekülés közben hátranézett és sóoszloppá változott. A Holt-tenger és partvidéke máig brutálisan sós.
4. Higiénia: A zsidók számtalan tisztálkodási szertartáshoz igazították az életüket. Pl. halott érintése esetén egy hétig tisztátalannak számított az illető (Szám 19,11-22). Mai higiéniai ismereteink szerint e szabályozások egy része valóban életmentő lehetett.
5. A Bethezda fürdő romjai Jeruzsálemben a szent Anna templom szomszédságában találhatók, az internet szerint a templom restaurálása kapcsán találtak rá. Addig, annak ellenére, hogy János evangélista említi, vitatták a létezését.
6. Kumráni tekercsek: sokan máig kételkednek a Biblia szövegének eredetiségében. 1947-ben olyan tekercskollekciót találtak a Szentföldön Qumran néhány barlangjában, ami Krisztus korából származik, rajtuk ószövetségi iratokkal. Ezek jelentéktelen eltérésekkel ugyanarról a szentírási szövegről tanúskodnak, amit ma is olvashatunk. (forrás: magyarkurir.hu/hirek)
7. „Ezredíziglen": Bűnünket Isten megtorolja a dédunokáinkon, de ezredízig irgalmaz az Őt szeretőknek? (vö. Kiv 20,5-6)
A pszichológia ismeri a jelenséget: a szülőktől örökölt viselkedési mintákat nehéz önmagunkban felismerni és legyőzni.
A fenti tények bár jól hangzanak, mégis kevesek, hiszen egyrészt vannak más állítások a Bibliában, amiket a tudomány nem igazolt, vagy akár meg is cáfolt, másrészt mindezek eltörpülnek a hit és erkölcs szempontjából fontos bibliai tanítások mellett, amikre hitünket építhetjük. Jónás könyvében sem az a fontos, hogy valóban bekapta-e a hal, vagy valóban három napi járóföld volt-e Ninive, de még csak az sem, hogy egyáltalán létezett-e Jónás és a város. Fontosabb pl. Isten irgalmas szeretete, ahogy megkegyelmez a városnak és irgalomra neveli csökönyös prófétáját.
4. Létezett Jézus?
Az volt, akinek vallják őt?
Ha Jézus kitalált személy volt, vagy nem is Isten fia volt, akkor humbuk az egész! De vajon mik a tények?
A Biblián kívül több külső forrás is hivatkozik Jézusra:
A Nero-féle keresztényüldözés kapcsán Tacitus római történetíró kr. u. 100 körül leírja, hogy a keresztények „Christus" követői, akit Poncius Pilátus, Júdea helytartója keresztre feszíttetett (Annales, XV, 44). Josephus Flavius zsidó származású római történetíró ugyanebben az időben szintén tanúsítja, hogy Jézus létezett, akit bölcs tanítónak nevez, aki megdöbbentő tetteket tett (A zsidók története, XVIII). A hithű zsidók is szolgáltatnak forrással: szerintük Jézus félrevezette a népet. Varázslónak nevezik, ezzel elismerik csodatetteit. (bSahn 43a)
Közvetett források is vannak, amik a Jézussal kapcsolatos bibliai személyek létét tanúsítják. Ilyen Cirenei Simon fia, Alexander osszáriumának felirata Jeruzsálemből (lexikon.katolikus.hu), de Pilátus létezésére is több hiteles forrás van.
Ezek mellett ott a négy evangélium részletes tanúsága Jézusról, és az Újszövetség többi könyvének Jézusra való hivatkozása, de létét igazolja a Biblián kívüli ókori vallásos írások sokasága is. A fentiek miatt komoly történész nem vonja kérdőre Jézus létezését.
Az ókori irodalomban többször említik Jézus nevét, mint Tiberius császárt - aki abban az időben uralkodott -, vagy bárki mást. Ha Tiberius, mint létező személy a tudósokkal együtt elfogadható számunkra, akkor Jézus létének miért állunk ellen?
Valóban Isten fia volt, vagy csak egy bölcs tanító, esetleg csaló?
A) Jézus a Bibliában azt állítja, hogy ő az élet, a forrás, az út, sőt, ő és az Atya egyek (Jn 10,30). Melyik vallási tanító hirdette ezt magáról az élete árán is? Ezek szerint vagy őrült volt, vagy igazat mondott. Ezt Bono mondta, az U2 frontembere (777blog.hu/2017/06/12/biztos-hogy-jezus-isten-fia-bono/). Reális, hogy több millió embert máig egy őrült érint meg és inspirál?
B) Ha csak egy bölcs tanító volt, miközben tévesen istenné tette magát, akkor mennyire hiteles a tanítása?
C) Lehetett csaló is, de mi haszna volt abból, hogy megölje magát? Vért izzadva imádkozott az Atyához, hogy kímélje meg az életét (Lk 22,39-46). Csalóként nem kellett volna elmenekülnie?
Minden jel arra mutat, hogy Jézus létezett, és igazat állított magáról.
+1: Mit tanít az Egyház a Bibliáról?
Hogyan használjuk a Bibliát? Valóban Isten szava?
Mit tekint az Egyház Szentírásnak?
Az első könyvgyűjteményt (Ószövetség) a zsidóságtól örökölte az Egyház, melyet nyelvi okokból a zsidók által lefordított görög változatban (Septuaginta / LXX) használtak. Van eltérés a katolikus és protestáns (evangélikus, református, hit gyülekezete, stb.) felekezetek között. Utóbbiak a zsidók jelenleg is hatályos kánonjához igazodnak, a katolikusok (és ortodoxok) viszont megmaradtak a Krisztus és az első keresztények életében használt Septuaginta gyűjteménynél, így a protestáns Bibliában kevesebb könyv szerepel.
A második, Újszövetség névre hallgató gyűjtemény Jézus életével (az evangéliumokkal) kezd, majd az Egyház kezdeti időszakának történetét és az apostolok és az ő közvetlen tanítványaik által írt leveleket tartalmazza, végül a jövőbe tekintve az ún. Jelenések Könyvével zárul.
Hiteles a Biblia?
Az Ószövetség hitelességére a 3. pontban a kumráni tekercsek a példa. Az Újszövetség egyik hitelesítő jegye pedig, hogy őszintén ír az apostolok hibáiról, pl. Péteréről. Őt a katolikus egyház az első pápának tartja, tehát érdeke lehetett volna az Egyháznak szépíteni a szövegen: Jézus szinte sátánnak nevezte Pétert erősködése miatt (Mt 16,23), később levágta egy katona fülét (Jn 18,26), majd az emberek előtt letagadta, hogy egyáltalán ismeri Jézust (Lk 22,61). Ilyen őszintén írni egy fontos emberről nagy hitelességre vall.
Meggyőző a szövegkritika tudománya is: minél több és időben minél közelebbi források vannak birtokunkban, annál biztosabb, hogy egy adott szöveg megegyezik az eredetivel. Hérodotosz és Tuküdidész Kr. e. 500 körül írtak, az első birtokunkban levő másolat viszont Kr. u. 900-ból származik (1400 év különbség). Összesen 8 másolatról tudunk, mégis hitelesnek tekintjük őket.
Az Újszövetséget Kr.u. 40-100 között írták, az első ismert másolatok pedig 130-350 körüliek (csupán 100-250 év különbség). Összesen 5309 görög, 10000 latin és 9300 egyéb korabeli másolat van a birtokunkban (Forrás: kurzus tartalma).
Mit tart az Egyház a Bibliáról?
A Szentírást az Egyház a hit szempontjából a legfontosabb írott dokumentumnak tekinti, mégsem tartja egyedül mérvadónak. Mivel az Egyház kezdeti idejében az örömhírt szóban, szájról szájra terjesztették az apostolok és az ő tanítványaik, ezért az ő halálukkal vált csak fontossá rögzíteni, mik azok a szent iratok, amik visszavezethetők az apostolok hagyatékára, mert az ő eredeti tanításukkal összhangban vannak. Érthető okokból ezért a Biblia a katolikusok szerint nem tartalmazza a hitigazságok teljességét, ugyanakkor mégis tartalmazza annak esszenciáját. A Bibliát az ún. Szenthagyomány részeként tekintik. A Szenthagyomány, vagy hitletétemény azt a katolikus tanítást jelenti, amit az apostolok óta őriz az Egyház, s amit a Biblia mellett ma a Katekizmusban érünk el legegyszerűbben.
Az Egyház elismeri, hogy az emberi írók tökéletlensége ellenére a Biblia Isten szava „Isten igéjét vallásos tisztelettel hallgatva és bizalommal hirdetve..." (II. Vatikáni Zsinat, DV 1), ugyanakkor nem állítja, hogy minden szavát szó szerint kellene venni, ezt az 1. pontban (Eredetünk) ki is fejtettük.
A zsinat buzdítja a híveket a Szentírás használatára: „buzdítja és sürgeti a... Krisztus-hívőket..., hogy a Szentírás gyakori olvasásával szerezzék meg „Jézus Krisztus fönséges ismeretét" (Fil 3,8) „Mert aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust" (Sz. Jeromos). A szöveg kiemeli, hogy a liturgiában, lelki olvasmányként, katolikus bibliamagyarázatok által is megismerkedhetünk a Bibliával, de ne feledjük el, hogy ima is kísérje ezt a tevékenységünket, így lesz belőle beszélgetés Isten és ember között, mert „amikor imádkozunk, őhozzá beszélünk, és amikor az isteni kinyilatkoztatást olvassuk, őt hallgatjuk". (Sz. Ambrus) (DV 12)
Mit tart a Biblia saját magáról?
„Minden Írás, amit az Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, s az igaz életre való nevelésre" (2Tim 3,16) Nem állítja viszont, hogy csak a Biblia használható e célra, pl. Pál egyenesen arra bátorítja a híveket, hogy az írott levelek mellett az élőszóban hallott tanítást (hagyományok) is tartsák meg (vö. 2Tessz 2,15).
De akkor mi segít egyértelműen eldönteni, mi az igazság, ha a Bibliában nem találok választ, vagy ellentmondásokba ütközök? „hogy ha késném is; tudd, hogyan kell viselkedned Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és biztos alapja." (1Tim 3,15) - a Szentírás szerint nem a Biblia, hanem maga az Egyház az igazság biztos alapja. Az igazságot tehát Krisztus az Egyházra bízta.
A Szentírás szavainak, törvényeinek megtartása a Biblia szerint is kiemelkedően fontos a bölcs életre és a mennybe jutásban:
„Nem szégyenül meg, aki rám hallgat, akik hozzám szegődnek, azok nem vétkeznek. Ez mind áll az Istennel való szövetség könyvére...” (Sir 24,22-23)
„A (bölcsesség) szeretete a törvényeinek a megtartása, a törvények megtartása a halhatatlanság biztosítása" (Bölcs 6,18)
„Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni." (Jn 14,23)
Mit kell megtartani abból, ami a Bibliában szerepel?
A Szentírásban végigkísérhetjük a választott nép történelmében azt a folyamatot, ahogy Isten fokozatosan kinyilatkoztatja magát az embereknek. Kezdetben kegyetlen, teljhatalmú, féltékeny Istenről olvashatunk, aki ha ruhát is készít az embernek, mégis kitilt az édenkertből, összezavarja az emberek nyelvét, és ha az igazakat meg is menti, vízözönnel, majd tűzesővel sújtja a bűnösöket. Akkoriban valószínűleg ezeken a történeteken keresztül tudták Isten egy-egy arcát megismerni, és mi magunk is tanulhatunk belőlük.
Később a választott nép különféle szabályok, szertartások révén is elkülönül a pogány környezettől, és megtanulja, hogy neki Istenre kell hallgatnia és kerülni kell a bálványisteneket. Jónás történetében már egy irgalmas Istennel állunk szemben, aki megkegyelmez az embereknek, Krisztusban pedig végérvényesen megmutatkozott az igazságos és egyben irgalmas, emberszerető Isten. Mivel az isteni kinyilatkoztatás teljességét Krisztusban kaptuk meg, ezért a Szentírás utasításaiból csak azt kell elfogadnunk, ami összhangban van Krisztus tanításával, az evangélium üzenetével. Ez az origó. Péter pl. az ApCsel 10,15-ben azt az utasítást kapja Istentől, hogy szegje meg a zsidó törvényt és menjen el egy pogány századost megkeresztelni („Amit az Isten tisztává tett, azt te ne tartsd tisztátalannak.”). Jézus is pengeélen táncolt a zsidó törvényekkel kapcsolatban, pl. szombaton gyógyított, márpedig aznap tilos volt munkát végezni (Lk 13,14). Jézus saját állítása szerint mégsem megszüntetni jött a törvényt, hanem beteljesíteni azt. (Mt 5,17)
Az evangélium legfőbb üzenete nem más, mint hogy „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből", illetve, hogy: „Szeresd felebarátodat, mint saját magadat!" (Mk 12,30-31). Minden egyéb parancs ezt a két fő parancsolatot árnyalja, részletezi. Innen vezethetők le pl. az igazmondásra, a szexualitásra, vagy a templomba járásra vonatkozó tanítások is. Minden az Isten- és emberszeretetre épül, és aki megérti ezek lényegét, már nem is tartja olyan nehéznek azok megtartását, sőt, Isten kegyelméből ellene is tud mondani az ezekre irányuló csábításoknak, és megéli az ebből fakadó szabadságot.
Hogyan használjuk tehát?
Bár sokféleképpen használhatjuk, az Egyház javaslata, hogy mindig imádság, azaz Istennel való beszélgetés előzze meg és kísérje a Biblia olvasását. Nagyon fontos, hogy mindig figyeljünk a szövegkörnyezetre, ne ragadjunk ki úgy egy-egy szót vagy mondatot, hogy nem vizsgáltuk meg, mi a szövegkörnyezet, mire is érthették ezeket a gondolatokat az adott korban. Ettől függetlenül lehet, hogy számodra a jelen korban mást is jelenthet, ebben érdemes kérni a Szentlélek megvilágosítását. Egyesek imájukat követően csak felcsapják a Bibliát és elkezdik olvasni, bízva benne, hogy Isten direkt üzenetet szeretne adni, és ha nem kapnak, esetleg lapoznak még, majd ha semmi, akkor félreteszik. Ezzel szemben érdemes lehet kikeresni, mik az adott napi olvasmányok (az oldal alján link vezet rá), mert az is lehet Isten mai üzenete a számodra.
Érdemes akkor is elgondolkodni egy-egy bibliai szövegen, ha elsőre nem mond számunkra semmit. Lehet, hogy Isten ma egészen másra szeretne választ adni neked, mint amit te kérdezni akartál tőle.
Isten soha nem kér tőlünk olyat, ami ellentétes az evangélium üzenetével, Isten szeretetével és a szeretetből ránk bízott parancsolataival. Ezért, ha egy-egy igehely kapcsán olyan gondolataid támadnak, amik gyanús, hogy nem illeszkednek bele az evangéliumba, vedd biztosra, hogy azt nem Isten üzeni. Lehet, hogy épp a Sátán akar téged rávenni valamire, vagy Isten más tanulságot szeretne neked megmutatni, de Isten azzal is képes üzenni számodra, hogy nem üzen, talán mert nincs itt az ideje.
Tehát általában háromféle módon használják a keresztények a Bibliát:
1) A napi olvasmányok elolvasásával, a róluk való elmélkedéssel. Szentmisén is elhangoznak, de az interneten is elérhetők.
2) Imádság közben igehely keresésével, számítva arra, hogy Isten az igehelyen keresztül konkrétan szeretne üzenni valamit.
3) Elejétől a végéig (az evangéliumokkal kezdve ajánlott) minden nap egy-egy részt elolvasnak belőle, hogy minden részén legalább egyszer el tudjanak gondolkodni.
Fontos azonban tudni, hogy Isten nem csak a Szentírást képes használni arra, hogy választ adjon neked. A helyes döntésről szóló részben erről többet is olvashatsz, melyet az oldal alján megtalálsz.
Ha pedig szívesen tudnál meg többet a Szentírásról, annak használatáról, vagy az Egyházhoz való viszonyáról, jelentkezz Bibliatanfolyamunkra az alábbi gomb megnyomásával:
ez is érdekel?
_______
Nézz körül további tartalmaink között is!
Napi Szentírás
Katolikus igenaptár (külső link)
Katolikus Katekizmus
Mit tanít szó szerint az Egyház? (külső link)
Krisztus Egyháza?
Mik a legegyszerűbb katolikus érvek?
